Madrid "rászedte" Londont Gibraltár ügyében

Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint a spanyol kormány valószínűleg "rászedte" Londont Gibraltár ügyében a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítása előtt.

Theresa May brit miniszterelnök szerdán jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindította - az Egyesült Királyság kilépési folyamatát.
    
May 2200 szavas levele, amelyet Sir Tim Barrow brit EU-nagykövet adott át Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, nem említette a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltár sorsát. 
    
A Tusk által két nappal később ismertetett válaszlevél-tervezetben, amely felsorolja az EU által javasolt fő tárgyalási irányelveket, London legnagyobb meglepetésére viszont szerepelt egy olyan kitétel, amely szerint a brit kormány és az EU közötti majdani kilépési megállapodás akkor terjeszthető ki a Spanyolország déli csücskén fekvő területre, ha erről London és Madrid külön megállapodik.
    
Londoni értelmezés szerint ez gyakorlatilag vétójogot adna Spanyolországnak a Gibraltárt érintő döntésekben.
    
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap forrásai szerint Fabian Picardo, a gibraltári önkormányzat vezetője többször is kérte a brit kormányt, hogy az 50. cikkelyt aktiváló levél külön térjen ki Gibraltárra, és szögezze le, hogy az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszeréről szóló megállapodásnak a terület is legyen részese. 
    
A brit lapnak nyilatkozó gibraltári források szerint azonban Theresa May a spanyol kormány külön kérésére hagyta ki Gibraltárt az 50. cikkely aktiválását bejelentő leveléből - figyelmen kívül hagyva a brit külügyminisztérium fenntartásait is -, ám Madrid ezzel egy időben kilobbizta az EU-nál, hogy a válaszlevél-tervezetben szerepeljen Gibraltár kérdése.
    
A ügy által Londonban szított indulatokat jellemzi, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egyik volt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Michael Howard vasárnap párhuzamot vont a Gibraltár feletti brit szuverenitás és az Argentína által 1982-ben megszállt, majd a brit hadsereg által 77 napos véres háborúban visszavívott Falkland-szigetek brit fennhatósága között.
    
Howard, aki 2003 és 2005 között állt az akkor ellenzékben politizáló Konzervatív Párt élén, a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: 35 évvel ezelőtt "egy másik női miniszterelnök (Margaret Thatcher) haderőt küldött a világ másik végébe, hogy megvédje brit emberek egy másik kis csoportjának szabadságát egy másik spanyol ajkú ország ellenében. (...) Teljesen biztos vagyok benne, hogy jelenlegi miniszterelnökünk is hasonló elszántságot tanúsít" Gibraltár ügyében.

    
Óvatosabban, de ugyancsak egyértelműen fogalmazott Sir Michael Fallon brit védelmi miniszter vasárnap a BBC televíziónak nyilatkozva. Fallon kijelentette: Gibraltár lakói nem akarnak spanyol fennhatóság alatt élni, és London "maradéktalanul" megvédi ehhez fűződő jogukat.
    
Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő, jelenleg 30 ezer lakosú terület feletti felségjogról London javára, elvileg örökre, ám a spanyol kormányok az utóbbi évtizedekben rendre megkérdőjelezik a szerződés érvényességét.